Sikerült idben odaérni, még a pályát is be tudtuk járni. Jól le volt síelve, vagy bokáig hókása, vagy jég. Mivel a héten beteg voltam, alig tudtam edzeni, pihenten mentem a versenyre, ami azért kuriózum nálam. Mihók még kicsit benne volt az influenzába. Már f5-kor bemelegítve toporogtunk a hütténél, ahol 5 előtt sikerült csak benevezni. Leakasztottak rólunk 40EUR-t, ami elég derék ezért a nulla szervezésért. Aztán csak álldogálltunk ott, mivel nem nagyon ismerünk még senkit. Cuccban jobbak voltak az biztos. f6 körül megjelent Kuhar Neitz meg még pár nagyonpenge gyerek. Ezek ISMF worldcup-okon nyomulós fiúk, első 10-ből. De nem szartunk be tőlük.

Elég jól elhúzták a rajtot, de aztán 6-kor már töksötétben ellőtték. Én most nem fogtam vissza magam, és csőgázon futottam felfelé a pályán. Azt vettem észre, hogy mindenki marad el tőlem. mikor felértem a kezdőpálya tetejére (kb 400m, benne 20m szint), legelől voltam. Na itt fogyott el az oxigén a combjaimból, és kapcsolt a rendszer a külső oxigénre. Aladár, aki a mezőnyben volt, de mellőle lőttem el csak annyit mondott, mikor felért, hogy "nagyon menő voltál ott apa".

Sajnos viszont nem itt ért véget a verseny, bár felvetődik, hogy miért nem olyan sportot űzök, amelyikben jó is tudnék lenni. Szóval mikor megkezdődött a zihálás, és a szédelgés az oxigénhiánytól elkezdtek utólérni páran. Itt viszont kilaposodott a pálya és vagy 400m-en ezen a laposon ment a csúszka. Sífutó mozgásban ment mindenki. Ekkor kezdtem sajnálni, hogy nem adtam ki 2 napja 20EUR-t egy speckó fókacsúszósító toko készítményért. Annyira meglepődtem mikor kérdésemre a boltos felmutatta, majd a hátoldalán az árat is megláttam, hogy kifordultam a sífutó-szaküzletből. Szóval én is 3m-eseket löktem magamon, és kb tartottam a tempót. Aztán jött az első meredek. Ez elég meredeknek mondható, de korábban kipróbáltam, tudtam fel tudok rajta menni. Nagyokat léptem, fújtattam mint egy gőzmozdony és haraptam az emelkedőt. Tök jól mentem magamhoz képest. Talán 12-en előztek meg, egyre lassabban. Az utolsó 3-al tartottam is a tempót miután elmentek. Már csak azért is, mert  az egyik egy csaj volt. Nagyon jó segge volt neki, gondoltam varázsolok valami izgalmasat a lámpám fénycsóvájába ebbe az unalmas éjjszakába. Viszont közben kb. 1300m-en a pálya 2/3-ánál elértük azt a szakaszt, amitől féltem. A pálya itt egyre meredekebbe vált, mielőtt a következő hosszú lapos jönne. Annyira meredek lesz, hogy én nem tudok rajta felmenni. Nem megy és kész. Nyilván gyakorlat. Ugye kézzel nem tudod felnyomkodni magad, ahhoz nem elég a tricepsz. A léc meg nem tart eléggé. Mikor elkezd a léc nem tartani, elkezded levenni róla a súlyt. Pedig hátulról tolva segíteni kéne csak neki épp annyit, hogy felsétáljál.

Na én megcsúsztam vissza pár métert, aztán kifordultam oldalra. Mákom volt, mert nem versenyfókám van, ami csak egy keskeny csík a léc közepén, hanem szépen követi a karvingosodását neki. Mákom volt mert ott pont nem glattjég volt, hanem el tudtam menni oldalra. Viszont a 3 versenytárs (és a popó) kikerültek a fénycsóvámból. Na jó, majd a laposon rájukmegyek. De nem tudsz rájukmenni hülyegyerek, mikor olyan a tempó, hogy 45p-nél még együtt vagytok, nem?  A fóka meg nem versenyfóka, és nincs bekenve 20EUR gecóval sem, úgyhogy a 3-ból 2 még távolodott is. Közben felértünk a köd fölé, telihold volt, én meg csak haraptam a lejtőt felfelé, mindig csak felfelé. Nem érdekelt, hogy ki-hol-merre mit csinál, én jól mentem. 59 valami lett. Csodálkoztam, hogy az eleje ment 45-öt, mikor azt mondják itt az okosak, hogy 4p/100m amit ki lehet hozni (nyilván nem nekem, hanem egy <65kg gyereknek). Hát igen, nem volt optimális, gerlizenen ugyanez a szint (950m), és lazán megyek rajta 50p-t alapozóban.

Lesétáltam Mihók elé, aki nagyon készvolt, nem is jött jót (1:18). Beültünk a tésztát megzabálni (milánói volt, nem a sima sajtos-tejfölös), felhúztam a minimál szélkabátot, és ledöngettünk. A kocsi nem indult, de kicsit betoltuk, és a magyarok már el is poroltak.

Most nem írom le, hogy az 1 órás intenzív mozgást követően megzabált milánói mit művelt a bélrendszeremmel, és milyen tüneteket produkáltam, de kegyetlen volt, emlékezetessé tette ezt a versenyt.

Ma elkezdtem ismételten fogyókúrázni.